2011. szeptember 29., csütörtök

2011. szeptember 14.

Szerda reggel az ébresztőórám 2.45-re volt beállítva, hogy 3.45 körül elindulhassunk Mikával a reptérre. Kedd este már teljesen bepakoltam, a bőröndöket lemértem, így minden probléma nélkül 4.15-re már a reptérre is értünk. Az eredeti reggel 6 órás indulás helyett fél órás késéssel indultunk, mert a Brüsszeli irányítóközponttól nem kaptunk "slot"-ot, azaz résidőt. Az utazás eseménytelenül telt, próbáltam pihenni a repülőn, de ahogy általában sosem, most sem sikerült álomba merülni. A leszállás utánra egy kávézást terveztem a reptéren, mert a menetrend szerint a gépem 7.30-kor szállt volna le, a vonatom pedig csak 9.50 körül indult volna. Azonban több WizzAir gép is érkezett Londonba Kelet-Európából reggel és óriási sor volt a határon, így kávézás nélkül is 9 órára értem csak át a vasútállomásra. Luton repterét és vasútállomását egy 5 perces buszút választja el egymástól, ami 10-15 percenként jár, úgyhogy még ezt is bele kellett kalkulálnom a terveimbe.


A vonaton ismét első osztályon utaztam, így felszállás után már hozták is a kávét, vizet és a kekszet. A menetrendszerintinél kicsit hamarabb érkeztünk meg Nottinghambe és a vasútállomásról azonnal az új lakásunk felé vettem az irányt. Szerencsére még csomagokkal is kb. 10-15 perc gyalog az út, a lakás ablakából látszik is a vasútállomás. Mikor beléptem a kapun az épülethez hallottam, hogy csörög a telefonom: Laura osztrák száma volt. Gondoltam, mivel már úgyis itt vagyok nem hívom vissza, hanem csöngettem a kaputelefonon, de sajnos senki sem válaszolt. A második sikertelen próbálkozás után visszahívtam a telefonján és mint kiderült elém ment a pályaudvarra. Próbált egy rövidebb úton menni, de végül hosszabbnak bizonyult és a vonatom is hamarabb érkezett, így elkerültük egymást. Kb. negyed órát vártam rá, addig az udvaron rá is kérdeztek, hogy kizártak-e, de mondtam, hogy még csak most költözöm be :) Nem sok mindenkivel találkoztam még a házban egyébként, de akivel igen azok nagyon kedvesek voltak.


Szerda délután azonnal nekiláttunk az ügyintézésnek, megrendeltük az internetet az Orangetól, átnéztük a lakást, hogy minden rendben van-e, stb. Marikához is átugrottunk este a cuccaimért amiket a nyáron őrzött nekem, de mivel a barátja John aznap este érkezett kocsival csak teáztunk és felajánlották, hogy később áthozzák a cuccaimat. Mi közben elmentünk az egyik kedvenc helyünkre vacsizni az Alley Caféba, ami egy vegetáriánus étterem. Laura salátát én pedig egy nagyon finom vega hamburgert ettem. Vacsi után John és Marika hozták a cuccaimat, így szerencsére ágyneműm is volt, amiben aludni tudtam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése